44,44………15,33………6,1 - Számok, de mit számolunk vele?

44,44………15,33………6,1  -  Számok, de mit számolunk vele?

 

Lehet mértékegység. Lottó nyerőszámoknak nem gondolnám. Forint? Sok és kevés is……..

 

Fűtésszámlához kapcsolható?


 

Nézzük, miben gondolkozhatunk egy átlagos otthonnál!

Gáz, áram vagy hőszivattyú?
Új ház építésekor vagy fűtéskorszerűsítés előtt nem árt, ha számba vesszük a felhasználandó energiaforrások árát, hiszen ilyen beruházást hosszútávra tervez az ember. Ilyenkor merül fel az első logikus kérdés: melyik az olcsóbb, a földgáz vagy az elektromos áram?
Földgáz vagy elektromos áram?
Földgáz ára 1 m3=138 Ft, fűtőértéke kb. 10 kWh/m3 (Magyarországon időben és földrajzilag is változó ez az érték).
Ha a földgázt veszteség nélkül (100% hatásfokkal) tudnánk hőenergiává alakítani, akkor 1 kWh ára 13,8 Ft lenne Egy jó minőségű kondenzációs kazánnál, ha 90% hatásfokot feltételezünk (semmiképp nem 112% a hatásfok, ahogy egyes forgalmazók állítják), akkor 1 kWh ára 12,42.-Ft.

Tehát földgázzal 1 kWh =12,42.-Ft

Áram ára 1kWh=40Ft. Mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása árammal?
Szerencsére itt nem kell átváltani a m3-t kWh-ra. Így csak a veszteséggel kell számolni. Mert ugye veszteség mindig van! Legjobb esetben is 0,97%-os a hőtermelés aránya a betáplált energiához képest. Így a veszteség minimum 3% körül van.
Tehát árammal 1 kWh =41,23.-Ft (…hát, nem a legjobb megoldás)
Nyert a földgáz. Nem véletlenül ez az uralkodó fűtési mód! De van jobb?!
Földgáz vagy hőszivattyú?
Földgázból 1 kWh hőenergia =12,42.-Ft
De mennyibe kerül 1kWh hőenergia előállítása hőszivattyúval?
Ehhez két dolgot kell ismernünk. 1. Mennyi áramot fogyaszt a hőszivattyú 1kWh hőenergia előállításához? 2. Mennyibe kerül az áram, amit a hőszivattyúnk elhasznál a hő előállításához?
5,5kWh hő előállításához (optimális esetben) 1 kWh áramra van szüksége. Igényelhető H tarifa 23,18.-Ft/kWh
Tehát a hőszivattyú (1kWh) 23,18.-Ft-ból 5,5kWh hőenergiát állít elő azaz 5,5 a COP, más néven jósági fok. Azonban ez az 5,5 COP csak bizonyos esetekben áll fenn. Ezért igazságosabb, ha az SCOP azaz egy éves jósági fokot használjuk, amely 3,8.

A címben szereplő számok, és jelentésük:

Összegezve: 1kWh hőenergia előállítása:
Hőszivattyúval 23,18.-Ft/3,8 SCOP (szezonális jósági fok) = 6,1.-Ft
Gázzal 138.-Ft(1m3=10kWh)/10/0,9 (jósági fok) = 15,33.-Ft
Árammal 40.-Ft/0,9 (jósági fok) = 44,44.-Ft

Érdemes megjegyezni, hogy igen sok bizonytalanság van a földgáz fűtőértékében is.
Ugyanez a bizonytalanság a hőszivattyúnál nem létezik, a levegő energiáját használja fel, és a villamos áram nem hígítható!

Kondenzációs gázkazán vagy hőszivattyú?
Miután meggyőződtünk, hogy hőszivattyúval tudjuk legolcsóbban előállítani a hőenergiát, térjünk ki a kondenzációs kazán kontra hőszivattyú vitára.
•    A hőszivattyú többe kerül, mint a kondenzációs kazán: Beruházáskor lehet, hogy többe kerül, de teljes élettartama alatt sokkal olcsóbb megoldás, mint a kondenzációs kazán. A hőszivattyút nemcsak fűtésre használhatjuk, hanem hűtésre és a használati meleg víz előállítására is. Ha külön berendezéseket kell vásárolnunk és telepítenünk a használatukra, már egyáltalán nem biztos, hogy drágább a hőszivattyú beruházása.
•    A hőszivattyú sosem térül meg: A hőszivattyú – rendszertől függően – viszonylag rövid alatt térül meg, utána pedig pénzt termel. Ha hozzászámoljuk a lehetséges állami támogatást is, akkor még gyorsabb megtérüléssel számolhatunk.
•    A hőszivattyú bonyolult, és senki sem tud hozzászólni, ha elromlik: Pontosan meg kell tervezni a rendszert és szakemberrel kell dolgoztatni, hogy legyen a rendszernek gazdája, aki garanciát vállal a munkájáért.

A kondenzációs kazánok több mozgó, kopó alkatrészt tartalmaznak, mint a hőszivattyú. Akár már a telepítés napján működőképes.
•    Ha áramszünet van, a hőszivattyú nem működik: Áramszünet esetén a gázkazán sem működik. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gázellátás sokkal bizonytalanabb, mint az áramellátás.
•    A hőszivattyú újdonság, a gázkazán pedig már kipróbált: Tisztázzunk egy félreértést: a hőszivattyú sokkal régebbi technológia mint a kondenzációs gázkazán. Hőszivattyúkat mintegy 30 éve gyártanak, melyek évtizedek óta tömegesen működnek a skandináv államokban, néhány éve pedig Svájcban, Németországban és Franciaországban. Svájcban, Svédországban már nincs gáz. Egyáltalán nincs gáz. Mindenki áttért alternatív energiákkal történő energia ellátásra. A háztartásokban már csak hőszivattyúk és nem gázkazánok vannak Az inverteres technológia olcsósága miatt az utóbbi 3-4 évben a levegős hőszivattyúk komolyan előretörtek Európa-szerte.
Levegős hőszivattyút ma már kiegészítő fűtés nélkül is sokszor ajánlunk, akár radiátoros rendszerre is. Egy jól hőszigetelt épület szinte biztosan fűthető kizárólag levegős hőszivattyúval.
És még egy érv a hőszivattyú, mint komplex megoldás mellett: mivel a gázkazán egyáltalán nem alkalmas hűtésre, az összehasonlítás egyértelműen a hőszivattyú irányába dől el.

Magyarország Európában a második földgázzal legjobban ellátott ország. Szokatlan módon, nálunk szinte a legutolsó faluban is van vezetékes földgáz, amihez régebben viszonylag olcsón hozzá lehetett jutni. Régebben…
Azonban manapság, miután a gázárak jelentősen emelkedtek, a számunkra biztosított földgáz pedig meglehetősen hullámzó minőségű, politikai huzavona (gázcsap elzárás) is tapasztalható minden fűtési szezon kezdetekor, így kimondhatjuk, hogy van létjogosultsága azon elgondolkodnunk, hogy milyen egyéb módon biztosíthatjuk családunknak a meleg otthont a téli időszakban. Kiszolgáltatottságunkat mindenképpen csökkenti, ha hőszivattyúval oldjuk meg házunk fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását. Mellette szól még a viszonylagosan gyors megtérülés, a rezsicsökkentés és a környezettudatos életmód lehetősége.

 

Képtalálat a következőre: „családban”