Fűtési lehetőségek tárháza!

Cserépkályha:Hangulatában, hőérzetében és látványában kétségtelenül a cserépkályha volt a fűtés királynője.
Illata volt a melegnek. Szertartása van a benyújtásnak és a tűz táplálásának. Hátrányai között szerepel az, hogy elég sok kosszal jár a fa behordása és a kihamuzás. Nem lehet wifi-ről beállítani, hogy mire hazaérünk 23 fok várjon minket otthon.
Központi fűtés: A kényelem netovábbja. Semmit nem kell tenni. Október 15.-ével elkezd melegedni a radiátor, és április 15.-ével kihűl. Az átmeneti időszakban virágtartóként funkcionálhat.
Padlófűtés: Megoszlik a vélemény róla. Én személy szerint kedvelem, hogy nyugodtan lehet mezítláb is járkálni a lakásban. Egyenletes hőérzetet biztosít. Igaz, hogy az elindításánál idő kell az átmelegedéshez, és a folyamatos felfelé szálló meleg miatt nagyobb lehet a porkoncentráció a lakásban, de ezt rendszeres felmosással megelőzhetjük.
Konvektor: Ennél hálátlanabb és haszontalanabb fűtési formát elég  nehéz elképzelni. Ontja a meleget, amikor fel van kapcsolva, és ezt is szinte csak a közelében, és ahogy lekapcsolja az ember, azonnal hideg lesz. Melegebb levegőt tol kifelé az utcára, mint éppen a lakásba. Nagyon drága az üzemeltetés.
Cirkó gázkazán: Rengeteg lakásban és házban közkedvelt fűtési forma a cirkó gázkazán. Állandó meleget ad, nagyon jól szabályozható. A meleg vizet is a kazán készíti. Viszont, amennyiben cserére vagy új készülékre van szükségünk már csak a kondenzációs gázkazán engedélyezett. A már nem javítható hagyományos gázkazánok kondenzációsra történő cseréje a járulékos költségekkel akár egymillió forintba is kerülhet, miközben az ilyen készülékek nem fogyasztanak annyival kevesebbet, hogy belátható időn belül megtérüljön a beruházás. A tervezési és engedélyeztetési költségeken kívül még számolni kell a kémények bélésével is, hiszen speciális, műanyagból készült füstgázelvezetőre van szükség, amiben nem tesz kárt a működés során keletkező savas kondenzátum.
Egyéb fűtési rendszerek: Ahogy változik és fejlődik a világ, egyre energiatakarékosabb, és egyre jobb hatásfokkal működő fűtési rendszereket alkotnak meg a szakemberek. Egy ismerősöm most építi a házát, és nincs az utcájukban gáz. Előtérbe kerültek azok az új fajta fűtési megoldások, amit jelenleg ki tudna használni: infrafűtés, elektromos fűtés, napelemes fűtési rendszer, mint kiegészítő fűtés a napsütötte téli napokban….vannak érvek és ellenérvek, nem könnyű a választás.

Aki újonnan épít ki magának fűtésrendszert, annak a rendszerek tárháza szinte határtalan. Egy korszerű, energia- és pénztárcabarát, egyre jobban elterjedő lehetőségről még nem beszéltem…………

A hőszivattyú előnyei:

  •     csökkenti a fűtésköltséget,
  •     olcsóbb hűtés,
  •     olcsóbb melegvíz-előállítás,
  •     alacsony fenntartási költség,
  •     alacsonyabb hőmérséklet szintű hőforrásból is kinyerhető a hő,
  •     nincs szükség kéményre,
  •     egy ilyen levegő-víz hőszivattyú viszonylag egyszerűen, komolyabb átalakítás nélkül ráilleszthető a    
        meglevő rendszerre,
  •     biztonságos, tiszta és környezetbarát,
  •     kis helyigényű,
  •     hosszú távú befektetés, ami mindenképpen megtérül.
  •     Még bejelentési kötelezettség sincs, ráadásul a levegő hőenergiája nem állami  
        tulajdon, így – remélhetően – nem szedhető utánuk állami jövedék

Talán a legjobb ár-érték arányú megoldás egy levegős hőszivattyú (levegő-víz), ami a levegő hőenergiáját képes hasznosítani. Természetesen a hatásfoka sokkal jobb, akár 3-4-szeres is egy normál villanybojlerhez vagy elektromos kazánhoz képest, így a magasabb beruházási költség gyorsan, ingatlantól függően akár néhány éven belül megtérülhet.Egy normál levegős hőszivattyú akkor hatékonyabb, ha alacsony hőmérsékletű, nagy felületű hő leadóink vannak, mint például a padló-, fal- vagy mennyezetfűtés. Ez utóbbi ráadásul kiváló szolgálatot tehet számunkra, ha a hőszivattyúval hűteni is szeretnénk. Ez talán komfort és gazdaságosság szempontjából is a leghasznosabb, hiszen egy berendezéssel oldottuk meg az ingatlanunk hűtését és fűtését.