Komfortérzetünk

A komfort jelentése: testi jóérzés állapota, kényelem.

A komfortzóna az életkörülményeinknek, a minket körülvevő világnak olyan
optimális állapota, ahol maradéktalanul jól érezzük magunkat.

Kényelmes, azaz komfortos:

- ha otthonunkban vagyunk,

- ha számunkra kedves emberek vesznek körül,

     - ha pihentető volt az éjszaka

     - ha a gyerek mindent bepakolt még az este a táskájába

- ha a kutya a hajnali séta után nem kéredzkedik ki újra

- ha a szekrény előtt állva rögtön tudom mit veszek fel

- ha időben elindulunk

- ha indul az autó, ha nem késik reggel a busz

- ha süt a nap, vagy legalább nem maradt otthon az esernyő

- ha forró a kávé, ráadásul mosolyog a büfés

- ha kedves a főnök, esetleg szabadságon van

- ha zökkenőmentesen a munkafolyamat,

- ha az iskolában „nem történt semmi különös”

- ha „ma ne vásárolj be, megleplek egy vacsorával”- hívás érkezik

Amint a körülmények valamelyike változik, kilépünk a komfortzónánkból, azaz
kényelmetlenül érezzük magunkat. Tudjuk, hogy késni fogunk, megázunk az
esőben, a főnök indokolatlanul elégedetlen, tömeg van a buszon és fél órát
araszolunk a dugóban, kihűl a kávénk és átver minket a büfés az apróval.
Ugye, ismerős élethelyzetek? Bosszantóak?

Az otthon fogalma tudatunkban összekapcsolódik a komfortérzet fogalmával.

Törekedjünk olyanná tenni, hogy mindezt biztosítsa számunkra.

Vannak olyan tényezők, amin könnyen tudunk változtatni:

Komfortérzet – hőérzet

Míg a hőmérséklet műszerekkel mérhető, addig a hőérzet a szervezet által érzékelt hőfok, melyet több tényező is befolyásolhat. Egyrészt függ a meteorológiai viszonyoktól, többek között a szélerősségtől és a levegő páratartalmától. Szélmentes napokon például kevésbé érezzük hidegnek a levegőt, mint egyébként. A legmegfelelőbb a 40-60% közötti páratartalom, fülledt nyári időkben, egy páradúsabb levegő jóval melegebb hőérzetet kelthet bennünk a valódi hőmérséklethez képest.

Szervezetünk hideg és meleg elleni természetes védekezése gyakorlatilag elég szegényes. Technikai vívmányokkal, megfelelő intelligenciával, öltözködéssel azonban szerencsére képesek vagyunk megteremteni azokat a körülményeket, amiben jól érezzük magunkat.

A hőségindexszel a fülledtségérzést próbáljuk kifejezni, itt a hőmérséklet és a légnedvesség a két fontos paraméter. Ahogy növekszik a levegő páratartalma, úgy válik egyre nehezebbé az izzadság elpárologtatása a bőrünkről, ami fokozza a kellemetlen érzést.

Vegyük igénybe a technika adta lehetőségeket, klimatizáljunk életterünkben, környezetünkben.

Hőmérséklet és páratartalom, mint befolyásoló tényező
Hőmérséklet

A hőmérséklet az egyik legfontosabb komfortparaméterünk, így teljesen érthető, hogy az emberek főleg olyan berendezéseket vásárolnak, amelyek ezt tudják változtatni. Az 50 év felettiek körében például kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a munkahelyen balesetet szenvednek, ha a hőmérséklet meghaladja a 27 °C-ot. A kellemes közérzethez nyáron a belső hőmérsékletet célszerű 24 °C körül tartani. Figyeljünk azonban arra, hogy az ember hőérzete nagyon sok tényezőtől függ, és ezek közül csak az egyik a levegő hőmérséklete.

Páratartalom

A páratartalom jelentősen befolyásolja az ember hőérzetét, ezért mindenképpen érdemes olyan berendezést vásárolnunk, amelyik legalább a levegő hőmérsékletét és nedvességét is befolyásolni képes. A párásabb levegőt általában melegebbnek, a száraz levegőt pedig hidegebbnek érezzük. Biztos ismerjük azt az állapotot, amikor a nagy nyári melegben esik egy kis eső, és ha még a levegő hőmérséklete le is esik egy kicsit, sokkal melegebbnek érezzük az időt, mint az eső előtt.

Figyelembe kell vennünk, hogy a levegő állapotjelzői nem kezelhetőek külön-külön, egyik a másikra hatással van. Pl. Télen gyorsan kiszellőztettünk a szobában. A szellőztetés után a hűvös levegő lassan elkezd felmelegedni, ezzel együtt a relatív páratartalom le fog csökkenni.

Miért?

A hideg levegő kevés párát tud „magában tartani”, kevés nedvesség hatására is hamar telítetté válik. Ezzel szemben, ahogy a hőmérséklet emelkedik a párabefogadó képessége nőni fog, egyre több párát lesz képes tárolni. Ha nem gondoskodunk a párásításról, a nedvesség mennyisége csak lassan fog emelkedni (növények párologtatnak, amit kilélegzünk, stb.), így a megemelkedett tárolókapacitáshoz képest egyre kevesebb lesz a nedvesség relatív mennyisége.

Ugyan így, ha nyáron csak elkezdjük lehűteni a levegőt a relatív páratartalom nőni fog, ami meg is emelheti kicsit a hőérzetünket.

A korszerű klímaberendezések nem csupán a levegő hőmérsékletét csökkentik, hanem pontosan ezeket a fizikai változásokat figyelembe véve, a párátlanítási funkcióval is el vannak látva, így biztosítva a kellemes érzetet.