A szüret szó eredetileg a szőlő borrá alakításának részfolyamatára, a szűrésre utal, de mai jelentése kiterjedt a többi gyümölcs betakarításának elnevezésére is. Sok hagyomány ma is él, s ezekhez - mint például a szüret kezdetének időpontjához -  ragaszkodnak az emberek. A szüret első napja egyes területeken neves dátumokhoz kapcsolódik. Eger  vidékén szeptember 29. - Szent Mihály napja, Miskolc környékén október 18. - Lukács napja, a Dunántúlon október 15. - Szent Teréz napja a szüret kezdete. Jellemző, hogy a rég kialakult napokhoz kötődik a szüret kezdete, ez az időpont azonban régiókként változott. Ennek az a magyarázata, hogy figyelembe  vették az időjárási viszonyokat, a jellemző szőlőfajtákat és egyéb tényezőket. Manapság is családok, rokonok, ismerősök közös programja a szüretelés.

A tánc, a mulatozás mellett természetesen a frissen nyert must, a szüreti ételek is elmaradhatatlan kellékei az eseménynek és nem maradhat el a borozgatás sem.

 Kedvelt  őszi gyümölcsünk  a szőlő. Érdemes erjedés előtt valamilyen módszerrel tartósítani  a mustot (melegítéssel, tartósítószer segítségével is lehet, mi fagyasztunk néhány palackkal), amikor elővesszük, mindig nagy siker. Karácsonyi lakomához nálunk hagyomány. A gyümölcsök közül talán a szőlőben van a legtöbb vitamin. Szinte  benne van, amire csak szükségünk lehet.  Magas a tápértéke, jó izomregeneráló hatása van. Gyógyítja a bélrendszer megbetegedéseit, akadályozza a vesekő kialakulását  Persze nem mindegy, hogy mikor milyen szőlőt fogyasztunk; reuma, májbetegségek, esetén a fehér vagy zöldes színű szőlők a javallottak. A különféle hurutokat a fekete és kék szőlők oldják . A szőlőnek a vértisztító és az idegerősítő hatása is kiemelkedő.

Szüreti szabályok és Néhány jó tanács a szüretelőknek

Sose kezdjük borivással a napot, a reggeli bor megfekszi a gyomrot, rátelepszik a mozgásközpontunkra, és kettős látás is kialakulhat. Tapasztalt szüretelő törkölypálinkával indítja a reggelt féldecis kiszerelésben, ennek kiváló az értágító hatása, meg a muslincák sem jönnek ránk annyira, mint bor esetében.

Lehetőség szerint keveset tartózkodjunk napon, a szeptemberi-októberi napsütésnek még ereje van, könnyen okozhat szédülést, kóválygást, egyensúlyi zavarokat. Ha tehetjük, vonuljunk a pince hűvösébe, a megfáradt, kitikkadt szervezet itt tud igazán akkumulálódni.

Ernyőt, botot sose vigyünk magunkkal a pincébe, ez tudniillik a lépcsőn való lezuhanásunkban akadályozhatja a biztos talajfogást, plusz a poharakat is leverhetjük vele, ami újabb bajforrás lehet (vágásos sérülések).

A lopót mindig kézzel fogjuk, így szabad kezünkkel megtámaszthatjuk szüretelő társunkat.

Sose vedeljük a bort, csak hörpöljük, kortyolgassuk. A vedelő borivó unesztétikus, beárnyékolja az egész szüretet, valamint a saját kezére is rá szokott lépni.

Óránként, kétóránként jöjjünk fel a pincéből, és nézzük meg, hol tart a szüret, mire jutottak az asszonyok és a gyerekek. Ha a tőkék között szemlélődünk, kapaszkodjunk erősen a karókba, lábunkat próbáljuk meg ciklikusan egymás elé rakni.

Az éneklés (Részeg vagyok rózsám…), szavalás (Ej, döntsd a tőkét), jótékonyan hat tüdőre, szívre, növeli az együvé tartozás érzését, meg a seregélyek is elmennek tőle a környékről.

A házassági ígéretekkel csínján kell bánni, ez másnap rossz közérzetet okozhat.

Szüreti összeszólalkozásoknál bicskát, hordódongát nem illik használni, kínáljuk meg óborral az ellenfelet, az majd leteríti. Ha beszédünkben már túlságosan sok a mássalhangzó, taglejtésekkel is kifejezhetjük magunkat. Ennél kifejezőbb, ha csak ott ülünk a sarokba támasztva.

A pincelépcsőre ne feküdjünk le aludni, mert átesnek rajtunk poharastól, lopóstól.

Reggelre kelve ne ijedjünk meg a táskás szemű, piros orrú embertől a tükörben. Megvan szegénynek a maga baja…